Életre kelt képek

Célja, hogy a tanulók önkifejezését, kreativitását, nyitottságát fejlessze közös munka során, műalkotások segítségével.

A "Jó gyakorlat" mindenféleképpen tanulóközpontú, hiszen itt a gyerekek a saját ötleteiket valósítják meg közösen, a pedagógus közvetett irányításával. A tanár csak a keretét adja meg a közös munkának, feladata hogy segítse a közös munka beindulását az esetlegesen eltérő vélemények összehangolását. Minden egyéb (a véleménycserék, az ötletek megvitatása, összehangolása és megvalósítása) a tanulók aktív részvételével zajlik. A festmények hangulatának visszaadása:performance formában: zene, kép, mozgás - ezek mind a kreatív készségek, képességek erősödését segítik élményszerű tananyag feldolgozás keretében.

Leginkább a szociális kompetenciaterületen érvényesülnek ennek a gyakorlatnak a hatásai. Ennek felismerése egyszerű, hiszen ebben az intenzív közös munkában nagy szerepe van a kezdeményezőkészségnek, mivel a saját ötleteikből dolgoznak, ebből következik, hogy a konfliktuskezelés is fejlődik, hiszen a különböző (sokszor eltérő) ötletek között előbb- utóbb választani kell, ami nem megy tolerancia nélkül.

A projekt megvalósítása során a tanulók az önálló munkájuk miatt fokozottan kénytelenek felelősséget vállalni az általuk kitalált feladatokért. Az érzésekkel, érzelmekkel való ilyen szintű munka közben jelentősen fejlődik a szenzibilitás és az önismeret. A közös munka pedig szinte észrevétlenül fejleszti a kommunikációs készségeket is.

Ennek a módszernek egy nagyon fontos jellemzője, hogy leginkább a tanulók kreativitására támaszkodik, a felhasznált eszközök mennyisége és minősége természetesen változatos lehet, de a munka eredményességét alapvetően nem befolyásolja, az csupán a tanulók munkájától függ. Ezért (ha nem is ugyanolyan eszközökkel), de ugyanolyan eredményesen megvalósítható mind nagyvárosi mind falusi környezetben.

A módszer legfontosabb haszna, hogy a tanulókat élményközpontúan tanítja meg a bennük rejlő kreativitás bátrabb használatára, saját ötleteik megvalósítására és másokéi elfogadására. A programban részt vett diákok nyitottabbak és önállóbbak lesznek. A tanárok megtanulnak jobban megbízni a diákjaik önálló munkájában és később is bátrabban hagyatkozhatnak rájuk.

Az első fázis az ötlet kitalálása, a második lépés a tanárok majd a részt vevő tanulók kiválasztása, ezután következett a műalkotások közös megnevezése. A megvalósítás folyamán az eredeti elképzelést folyamatosan alakítottuk a különböző helyszínek lehetőségeihez, így kiderült, hogy a módszer kellően rugalmas ahhoz, hogy szinte bármilyen körülmények között használható legyen. Így viszont ezt a lépést (a helyi lehetőségekhez igazítást) érdemes minden foglalkozás, találkozó előtt elvégezni.

Knyazoviczki Zoltán